Első túránk, nagyrészt az atlasz szerinti 26. túra. Visszanézve a legszebbnek mondható.
Elindultunk a határ és Mörbisch felé, amerre mindenki megy. Mörbischben egy teraszon
láttuk sörözni azokat a sporttársainkat, akik mellettünk pakolták le az induláskor
a kerékpárjaikat, és váltottunk pár szót. Ráértek, két napot szántak a tó megkerülésére.
Megkerestük a felfelé vezető utat, kapaszkodni kellett, de ezt választottuk.
Egy elágazásnál éles balkanyart vesz a kerékpárút, vissza a határ felé. Emelkedik,
de az egyik domb tetején van egy kis pihenőhely. A villanyautós csapat éppen
elment, miénk lett a pad. Szépen látszik a tó. Tovább haladva elértük az Emlékhelyet.
Még nem voltunk itt korábban, pihentünk, fényképeztünk, elolvastuk a tablókat.
Tovább nagyon kellemes erdei út. A térképben jobban bízva, ahol a kerékpárút
balra kanyarodik, továbbmentünk a földúton. Helyenként inkább toltuk, de az egész
csak 4 km, hamar túljutottunk rajta. Amikor újra aszfaltot értünk, visszatért a
kerékpárút jelzés is, de nem tudjuk, hogy honnan, mekkora lett volna a kerülő.
Néhány métert kellett csak továbbmenni a bronzkori halomsírokhoz. Nagyon kellemes,
erdős helyen van, ott is pihentünk kicsit.
Tovább Siegendorf felé a kis erdei aszfaltúton. A település sarkánál fordultunk jobbra.
Szerencsénk volt, mert az országutat a másik irányban éppen felújították, ezért
minimális volt az autóforgalom. Szentmargitbánya főterén kicsit nézelődtünk, aztán
a B10 kerékpárúton mentünk Rust felé. Ott is volt néhány domb, de a lejtőről a tó
látványa mindent megért. Rustban a Billa üzletben vásároltunk, majd bementünk a
városközpontba. Nagyon szép kis város. Rustból az alsó kerékpárúton mentünk vissza
Mörbischbe. 6 km, de nem nekünk való, nagyon unalmas a nádason át. Az egyetlen
turista vakítás - na nem, mintha az hiányozna - egy kerítésen egy tábla: "Mangalitza Schweine".
A disznó valahol az ólban pihent. Mörbischben kimentünk a kikötőbe, kicsit felderíteni
a lehetőségeket. Hajó tényleg volt, strand is, a víz zavaros. Azután vissza Mörbisch
központjába, majd az ismert úton Fertőrákosra.
2. Fertőrákos - Sopronkőhida - Szentmargitbánya - Trausdorf - Eisenstadt - Trausdorf -
Szentmargitbánya - Rust - Mörbisch - Fertőrákos (51 km)
Második túránk volt, feltételes célja Eisenstadt. Sikerült az első túrához hasonló
pontokon át, de más útvonalakon körbejárni a háromszöget.
Fertőrákosról az országúton mentünk a Páneurópai Piknik Emlékhelyet jelző tábláig,
ott jobbra a kis útra. A határnál most éppen csak megálltunk, egyenesen mentünk
tovább Szentmargitbányára. Jól álltunk idővel, Eisenstadt teljesíthetőnek látszott,
arra mentünk tovább. A kerékpárút jól van jelezve, sehol sem kellett keresni.
Eisenstadt közelében futókkal találkoztunk. Délben (?). Nálunk este vagy reggel
szokás futni. Ők tudják. Jó időben megérkeztünk Eisenstadtba, a főutcán végigtoltuk
a bicikliket, a kastélynál fényképezkedtünk.
A kastély mellett a Haydn-ház utcájába mentünk, és onnan találtunk egy kis átjárót
a parkba. Ott ettünk, azután indultunk vissza. Szentmargitbányáig ugyanazon az úton,
ott viszont az országút mellett kiépített kerékpárúton mentünk Rust felé.
Ez az út elvisz az ottani kőfejtő előtt és a Meseerdő (inkább vidámpark) mögött.
Elkapott az eső, de nem zavart. Rustban ez alkalommal is a városka feletti dombon
lévő Billa üzletben vettünk frissítőt. A kerékpártároló mellett pad is van, nem
kell állva enni-inni.
Rustból a felső úton mentünk tovább Mörbischbe. Nagyon szép, látni a tavat, sokkal
jobb, mint a lenti út a nádasban. A szőlők is szépek. A sorok elejéhez virágot ültettek.
Rémlik, hogy ennek szakrális jelentése van, de nem tudom, mi az. Az is lehet,
hogy valami jelző a virág, mert ahogy most a keresőben próbáltam utánanézni, azt találtam,
hogy hasonló időszakban kell ugyanazokat a műveleteket elvégezni rajtuk.
Mörbischben nem mentünk le egészen a központba, ezzel megtakarítottunk egy emelkedőt.
Vissza Fertőrákosra az ismert úton. Határ, Mithrasz szentély, kanyar.
3. Fertőrákos - Balf - Fertőd - Illmitz - Mörbisch - Fertőrákos (61 km)
Levezető túrának indult, a magyar oldalon.
Balfra egyben 9 km, dombokon, az elején lefelé, azután felfelé. Onnan megint
inkább lejt, és sűrűbben, kb. 2 kilométerenként jönnek a települések. Egy szakaszon
nagyon ráz az út, ki is van írva. Fertőd előtt, Fertőszéplakon döntöttük el,
hogy mégsem Fertőd lesz az úticél (akkor csak 50 km lett volna, de visszafelé újra
fel kellett volna menni a balfi dombokra), hanem megcsináljuk az alsó kört, ami 60 km.
Fertőszéplak és Fertőd között egy benzinkútnál mosdó is van, utána jobb volt a tóig
előttünk álló 30 km útnak nekiindulni. Fertődön épp csak megálltunk, egy pillantást
vetettünk a kastélyra, és mentünk tovább. A határig, Pamhagenig az út unalmas,
de sík, lehet nyomni.
Onnan Apetlonig kicsit szebb, ott már szőlő is van. Apetlonnál a rövidebb utat
választottuk Illmitz felé, sem jobbra, sem balra nem mentünk el, hiába jelölt arra
is kerékpárutat. A "Neusiedl/See 40 km", ne tévesszen meg, az nem a tavat, hanem
a tó északi csücskében lévő települést (Nezsider) jelzi. Illmitz központjában
legalább a városról tudtunk térképes ismertetőt szerezni, aztán mentünk tovább a
kikötőhöz, az is vagy 5 km. Érdekes, hogy a tó előtt is van emelkedő.
A kikötő és a strand szép. A hajók kb. félóránként járnak, és a jegy árában (6 EUR)
benne van a kerékpárszállítás is. A hajóra várva és a hajón lehet pihenni.
A túloldalt 2 km Mörbisch központjáig, az is a nádasban. Onnan újra emelkedik,
kapaszkodni kell a városkából kifelé. A határnál a Mithrasz szentélyt most sem
nézzük meg, kicsit drága a belépő (800 Ft). Még emelkedő a fertőrákosi kanyarig,
onnan már lejt a kiindulópontig. 3/4 11 kor kezdtük, 1/2 6-ra értünk vissza.
Megjegyzések:
Fertőrákosról jó volt ez a körüljárási irány, de Fertődről lehet,
hogy fordítva érdemes. Akkor előbb jönnek a dombok, azután pihenés a hajón,
majd a végén az unalmas visszatérő szakasz.
Nem volt nálunk hajó menetrend, azt a szálláson hagytuk. De voltak tapasztalataink
arról, hogy Ausztriában a szinte tökéletes turista szolgálat még késő délutánig
sem tart. (Ne kirándulj estig, ülj be vacsorázni valahová.) Ezért siettünk,
hogy négyig odaérjünk, biztosan legyen hajó.
Még néhány, most már szubjektív megjegyzés, információ.
Három kerékpárt vittünk, ezért a negyediket bérelni kellett. Fertőrákoson a főutcán
(és az interneten) könnyen megtalálható kölcsönzőnél előre, telefonon kellett
volna foglalni, ezért mást kerestünk.
Visszamentünk a kanyarba, ott a minitaxis fiúk elmondták, hogy melyik vendéglőhőz
menjünk - szintén a főutcán -, ahol minden nap nyitva van a kölcsönző.
Jópofa hely. Hátul, egy pajtában, félhomályban van sok bicikli, és szabad a válogatás.
Nagy előnye, hogy este nyolcig kell visszavinni, tehát emiatt nem kell sietni. (
A hajó miatt inkább: 1/2 6, 6 az utolsó indulás nyáron is) Igazolványt kérnek,
legcélszerűbb a jogosítványt leadni, úgysem kell, és nincs rajta cím.
2000 Ft egy napra, a három túra így fele-harmada volt a legolcsóbb akciósnak is,
amitől még meg is kellett volna szabadulni.
A biciklit jól meg kell nézni, első nap egy Montana Infinity-t választottam,
a hátsó kereke már sima volt, de a fékje jó. A váltója nem annyira.
Sokáig egysebességesként használtam, mint a nagymenők, később legalább a nagy
lánckeréken sikerült váltani. A második és harmadik túrát egy Venice Comfort
Bike-kal tettem meg, az jó volt.
A térkép szerint Fertődön is van kölcsönzés, de ott siettünk, nem láttuk, nem tudjuk a nyitvatartását.
Amin csodálkoztam még, hogy az osztrák oldalon, bár mindenhol van turista információ,
használható kerékpáros térképet nem sikerült találni - holott a hegyekben ingyen
osztogatnak nagyon jó turistatérképeket.
Mi ezt láttuk.
B.L.
Térképek:
Kisalföld és környéke. Kerékpáratlasz és útikalauz. Frigoria
Dr. Bodor Péter: Kerékpárral a Fertő tó körül. Frigoria
