B.Laci:
Paradox módon, elsőként éppen a saját külön túráinkat említem, mint olyan élményeket, amelyeket részben az egyesületi túrákon szerzett tapasztalatainknak köszönhetünk. Korábban még a városban sem szívesen vittem tetőn kerékpárt, most már, kellő óvatosság mellett, többszáz kilométerre is elmegyünk. A túrák tervezésében és végigvitelében is jól jön a közös utak rutinja.
Mi a társak nagy részét a biciklitúrákon ismertük meg, sok új barátot köszönhetünk az egyesületnek, akik elfogadnak minket. Ezzel együtt a korábbi otthoni, tévénézős szilveszterek helyett újabban társaságban, sőt szabadban köszönthettünk több új évet. Ez a háló van olyan erős, hogy nemcsak örömeinket, hanem bánatunkat is megoszthatjuk egymással.